valami

•  1
• 2
• 3

• 1
• 2
• 3

1. a
2. b
3. c

h1

h2

h3

h4

h5

h6

Lorem Ipsum is simply dummy text of the printing and typesetting industry. Lorem Ipsum has been the industry's standard dummy text ever since the 1500s, when an unknown printer took a galley of type and scrambled it to make a type specimen book. It has survived not only five centuries, but also the leap into electronic typesetting, remaining essentially unchanged. It was popularised in the 1960s with the release of Letraset sheets containing Lorem Ipsum passages, and more recently with desktop publishing software like Aldus PageMaker including versions of Lorem Ipsum.

A RefCOO Kutatóműhely Marslakók sorozata újabb felvonásához érkezett: Csíkszentmihályi Mihály pszichológus lesz Vecsei H. Miklós vendége.

Csíkszentmihályi Mihály az utolsó fiumei magyar konzul gyermekeként látta meg a napvilágot 1934-ben. A család 1944-ben Velencébe menekült, és mivel édesapja nem kívánta szolgálni az új rezsimet, Rómában kerestek maguknak megélhetést. Csíkszentmihályi Mihály a tanulás mellett dolgozott, hogy kisegítse a családját. Tizenkilenc éves korában összegyűjtött annyi pénzt, hogy elmenjen Svájcba síelni, de pechjére olyan időt fogott ki, amikor teljesen elolvadt a hó. Időt9ltésként beült egy UFO-észlelésekről tartott pszichológiai előadásra, amelyet lenyűgözően érdekesnek talált. Az előadó, Carl Gustav Jung volt, akinek számos írását elolvasta, és ezt követően kezdett el érdeklődni a pszichológia iránt.

22 évesen kivándorolt az Egyesült Államokba, és a Chicagói Egyetemen kezdett el tanulni, ott szerezte meg később a doktori fokozatát is. Bár igen termékeny szerzőnek számított, világhírnévre csak relatív későn tett szert. Elsősorban a pozitív pszichológia területén végzett kutatásai révén vált úttörővé, új kutatásmódszertant dolgozott ki. 1990-ben jelent meg a Flow című könyve, amely szép lassan ismertté tette a nevét. A könyv címét adó fogalmat ő emelte be a tudományos diskurzusba, amely alatt azt értette, hogy az emberek intenzíven fókuszálnak egy aktív tevékenységre, amibe belefeledkeznek. Ha pedig megismerhetjük ennek az állapotnak a jellemzőit, akkor az mesterségesen előidézhető.

A világhírű professzor lesz a Marslakók est következő vendége. Bár szerettük volna élőben is köszönteni, egészségügyi okokból végül nem vállalta az utazást. Viszont egy élő beszélgetést igen, ezért az este során Vecsei H. Miklós a színpadon teszi fel a kérdéseit, míg Csíkszentmihályi Mihály élőben válaszol Kaliforniából. A sorozat hagyományaihoz híven lehetőség nyílik majd arra is, hogy a közönség is kérdezzen a vendég marslakótól.

Az eseményről az alábbi linken lehet tájékozódni:

https://www.facebook.com/events/1753783878099691/

Kedves Marslakó-rajongók! 
 
Csíkszentmihályi Mihály arról tájékoztatott bennünket, hogy egészségügyi okok miatt mégsem tudja vállalni a hosszú utazást Budapestre, ezért a Marslakók idei utolsó részét új formában valósítjuk meg. Feltett szándékunk, hogy az Átriumba jegyet váltó nézők élőben hallgathassák meg a világhírű professzort, ezért úgy döntöttünk, hogy videós élő kapcsolásban szervezzük meg Vecsei H. Miklós és Csíkszentmihályi Mihály talkshowját az eredeti időpontban, december 2-án 19 órától.

A korábbi alkalmakhoz hasonlóan a legendás szakember pályájáról, tudományos munkájáról és tapasztalatairól esik majd szó – ez alkalommal egy interkontinentális beszélgetésben: Vecsei H. Miklós az Átriumban kérdez, a Flow szerzője Kaliforniából válaszol. Természetesen Facebookon és Messengeren keresztül továbbra is lehet majd kérdéseket beküldeni, Hasi pedig ezek közül is válogat majd az est második felében.

Sajnáljuk, hogy így alakult, reméljük, hogy Csíkszentmihályi Mihály még hosszú ideig alkothat jó erőben és egészségben. Bár igyekeztünk a lehető legjobb megoldást megtalálni, tudjuk, hogy az élő jelenlét és az online kapcsolás nem nyújtja ugyanazt az élményt, ezért lehetővé tesszük a jegyvisszaváltást az Átrium jegypénztárában azok számára, akik ebben a formában nem kívánnak részt venni a Marslakókon. (A jegyek november 21-től december 2-ig, az előadás időpontjáig válthatók vissza személyesen az Átriumban, nyitvatartási időben.) Ugyanakkor mindenkit biztosítunk afelől, hogy aki velünk tölti az estét, az a korábbiakhoz hasonlóan egyedülálló és gondolatébresztő szórakozás részese lesz. 

Irány a Mars, irány Kalifornia! 

Bánffy Eszter régész, a Brit Akadémia tagja, a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója. Utóbbi tisztségben ő az első külföldi és az első nő is egyben, de a magyar hírolvasók akkor is hallhattak róla, amikor 2018 januárjában az Alsónyéken folytatott ásatását Sanghajban a világ tíz legjobb régészeti projektje közé választották.

Régészeti kutatásainak fókuszában elsősorban az újkőkor áll. Vajon mit tudhatunk meg azokról az emberekről, akikről csak az otthonaik maradványai és a sírjaik maradtak fent? Milyen eszközök segítségével lehet ma a hét évezreddel ezelőtt élt emberek életét rekonstruálni?  

Hogyan tárja fel a múltat egy marslakó?

Október 17-én, a Marslakók esten az Átriumban Vecsei H. Miklós erről is kérdezi Bánffy Esztert:

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

Első ránézésre egy egyszerű plakát, vajon második és harmadik ránézésre is? 
Ha jobban megnézed, számtalan rejtett utalást, „easter egget” fedezhetsz fel a Marslakók rendezvény népszerűsítésére szolgáló plakáton, amit Pozsgay Gyula grafikus tervezett. Látod a Rubik-kockát, és a turul madarat? Ez csak pár azok közül a tudományos, magyar és popkult utalások közül, amiket elrejtettünk a plakáton.

Megtalálod mind a 22-t? 

Aki azt hiszi, hogy mindent megtalált, az megnézheti a felsorolást és azt, hogyan készült az illusztráció itt: 

https://pozsgay.hu/cikk/refcoo_marslakok/ 

Ha magára a Marslakók rendezvényre vagy kíváncsi, gyere el október 17-én az Átriumba! Következő vendégünk a híres régész Bánffy Eszter lesz: 

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

árka Szabolcs május 16-án volt a RefCOO vendége az Átrium Színházban. A Marslakók Vecsei H. Miklós talkshow-ja, ahol híres külföldön dolgozó magyar kutatókat kérdez.

Itt megtalálod a szervezőket: https://www.facebook.com/RefCOO/

Márka Szabolcs május 16-án volt a RefCOO vendége az Átrium Színházban. A Marslakók Vecsei H. Miklós talkshow-ja, ahol híres külföldön dolgozó magyar kutatókat kérdez.

tt megtalálod a szervezőket: https://www.facebook.com/RefCOO/

„Eddig csak gyönyörködött az emberiség az égboltban, de mostantól halljuk is az énekét" - nyilatkozta Márka Szabolcs, a LIGO asztrofizikai kutatócsoport Nobel-díjat érő felfedezése után. A kutató neve ezért csenghet ismerősen, mert kulcsfontosságú szerepet töltött be a gravitációs hullámok évszázadok próbálkozásait igazoló felfedezésében.

Márka Szabolcs útja Nyíregyházáról vezetett Amerikába. A kezdetekben részecskefizikával foglalkozott, majd érdeklődése az asztrofizika felé fordult. Felismerte a tudományágban rejlő hatalmas potenciált, részese szeretett volna lenni az eljövendő áttöréseknek, újat akart alkotni, nem csak az előzőhöz hozzátenni. Pár éve pedig munkatársaival sikerült megválaszolniuk Albert Einstein utolsó megválaszolatlan kérdését.

Május 16-án a Marslakók tudományos talkshow keretein belül osztotta meg tapasztalatait és tudását. Többek között megtudtuk, hogy a fekete lyukak keringését úgy kell elképzelnünk, mint akik csárdást járnak egymással, és, hogy mindannyiunkban van egy parányi neutroncsillag-maradvány.

Hogy érezte magát?

Köszönöm jól, nekem nagyon fontos a kommunikáció. Ha a tudományban valaki elbújik az elefántcsonttoronyban, és ott csinálja a dolgát, az nem történt meg. Az egyik innováció, amit a LIGO-ba vittem éppen a kommunikáció volt. Egy időben én voltam a felelős a cikkek lefordításáért, terjesztéséért és közérthetővé tételéért. Nagyon fontos kommunikálni, hogy mit miért csinálunk, és, hogy a kutatások hogyan szolgálják az emberiséget.

Korábban nem alkalmazták ez a gyakorlatot?

Nálunk nem volt bevett. Azóta sok minden változott, például három éve tartunk egy közös kurzust egy újságíró kollegával a jövő újságíróinak a tudományos újságírás alapjairól és a tudományos kommunikációról. Mindezt abban az épületben tehetem, ahol Pulitzer is dolgozott.

Hogyan magyarázza el egy gyermeknek a foglalkozását?

Úgy, ahogy azt egy gyerek élvezni fogja. Ahogy én élem át, az nem mond nekik sokat, így igyekszem úgy mesélni, hogy ők is át tudják élni. Fontos felkelteni a gyerekek lelkesedését a tudomány iránt. Minél fiatalabbak vagyunk, annál okosabbak vagyunk. Egy diák sokkal okosabb, mint én. Az én előnyöm az, hogy nekem van tapasztalatom. Éppen ezért olyan feladatokat adok a diákoknak, ahol briliánsnak, nyitottnak és frissnek kell lenni.

Hol tart a „magyar szemeszterek” elképzelése?

Magyar professzor barátaimmal már egy évtizede felvetettük az ötletet. Nagyon egyszerű, Amerikában úgy működik a rendszer, hogy minden hét évben kapok egy évet, amikor azt csinálok, amit akarok, miközben rendesen kapom a fizetésemet. Nagyon sok magyar professzor dolgozik a világ legjobb egyetemein, és ha őket haza tudnánk csalni a szabad évükben, csodás információátadás folyna. Valójában mindenki haza szeretne jönni. A legnagyobb probléma a gyerekek elhelyezése, így ez egy összetett szervezési kérdés, de micsoda lehetőség rejlik benne! A magyar diákok a világ legsikeresebb tudósaitól tanulhatnának! Magyarország egy aranybányán ül, amit sajnos nem ás ki.

 Egy asztrofizikus mit gondol a végtelen fogalmáról?

Azt, hogy nincs. A végtelen egy matematikai fogalom, ugyanolyan, minthogy nincs tökéletes, nincs semmi. Az asztrofizikus nem látja ezeket az absztrakciókat, számára az univerzum mérete, élete véges és a jövő is véges. Minden nagy, de nem végtelen. A fizikus megnézi az elméleteket és „megöli őket”, mert attól még, hogy valami matematikailag konzisztens, nem biztos, hogy kompatibilis a való világgal.

Kommunikálnak egymással a bolygók?

Ez egy nagyon érdekes kérdéskör. A gravitáción, az anyagon keresztül kommunikálnak. Mindenki azt hiszi, hogy nekünk a Holdra kell menni, hogy a Holdat tanulmányozzuk, és hogy a Marsra kell menni a Mars tanulmányozásához. Ez nem így van, mert nagyon sok Hold-anyag van a Földön, amit nem az űrhajósok hoztak. Mikor egy meteorit beleütközik a Marsba vagy a Holdba, olyan óriási robbanás történik, hogy a Mars és a Hold anyaga kilökődik, és eljön a Földre.

A mi felfedezésünkkel egy 4,6 milliárd éves eseményt találtunk meg, és annak az anyaga is itt van. Tehát nem csak, hogy egy másik bolygó, hanem egy másik csillag kommunikált velünk. Összességében, a Naprendszeren belül nagyon erős kommunikáció folyik a bolygók között.

Többször emlegette „az égbolt énekét”, a fekete lyuk „halálának áriáját” vagy éppen „sírását”. Nagyon izgalmas ez a zenei párhuzam.

Az az álmom, hogy egyszer írok valaki hozzáértővel egy zenedarabot fekete lyukakra. A frekvencia a lyuk méretétől függ. Egy nagy lyuk baritont produkál, míg kisebb neutroncsillagok például szopránt. Sőt, a jelek esetenként dobszerűek. Szívesen dolgoznék egy fekete lyuk szimfónián.

Mit gondol, a jövő munkaerőpiaci trendjei (robotizáció, mesterséges intelligencia) milyen hatással lesznek a tudományra, az Ön munkásságára?

A mesterséges intelligencia fő vonalat képvisel nálunk. Nagyon sok mindent csak mesterséges intelligenciával lehet megcsinálni. Mi használjuk is a LIGO-s eszközfejlesztésben és a malária elleni harcban is. Mindemellett, szerintem a robotoké a jövő. Ha nem fizikával, akkor robot mezőgazdasággal foglalkoznék.

Mihez hasonlítaná a tudományt?

A tudomány egy nagy kaland. Egy életeken át tartó kaland, ami gyermeki elmét, nagyfokú fantáziát, kreativitást és szabadságot igényel.

Levezetésképp egy könnyed feleletválasztós játékra invitáltuk a professzor urat, aminek az a lényege, hogy a válaszadónak minél gyorsabban kell döntenie a két opció között, az első megérzésére apellálva.

Elmélet vagy gyakorlat?

Gyakorlat.

Csillagászat vagy fizika?

Asztrofizika.

Nap vagy Hold?

Nap.

Csapatmunka vagy egyéni munkavégzés?

Csapatmunka.

Elektron vagy neutron?

Elektron.

Az interjú 2019. május 16-án készítette Béni Alexandra.

Az interjúhoz Kalocsai Richárd fotóit használtuk fel, amelyeket a Marslakók rendezvénysorozaton készített.

Igazi rock sztár tudós, aki minden egyes megjelenésével népszerűsíti a tudományt. A két lábon járó bizonyítéka annak, hogy miként lehet megmagyarázni olyan mindannyiunkat érintő megfoghatatlan jelenségeket, mint a siker tudományos, de egyben közérthető és olvasmányos módon. Imádja Budapest heterogenitását, szenvedélyesen kutatja a hálózatokat, és igen – a kötőjel a két keresztneve között formál hidat

A RefCOO Kutatóműhely egy igazán erős párosítással indította „Marslakók” névre hallgató programsorozatát. A cím nem is lehetne találóbb, bizonyára Enrico Fermi is remek hasonlatnak találta, amikor teljes meggyőződéssel állította, hogy az űrlények köztünk élnek – csak éppen magyaroknak hívják magukat. Mindezt személyes tapasztalata mondatta vele, ugyanis alkalma nyílt együtt dolgozni a 20. század számos kiemelkedő magyar tudósával – köztük Erdős Pállal, aki többek között Barabási Albert-László munkásságára is hatással volt.  A tudományos talkshow célja, hogy összekapcsolja az élet egymástól idegennek tűnő területeit. Így lett az est házigazdája a művészvilágot képviselő Vecsei H. Miklós, aki láthatólag hamar egy hullámhosszra került a hálózatkutatóval, ezáltal bensőséges és kellemes hangulatot teremtve az Átrium Színházban. 

Az előadás után mi is leültünk Barabási Professzorral, aki a korábbiakhoz hasonló közvetlenséggel válaszolt kérdéseinkre. 

Hogy érezte magát? 

Fantasztikusan! Szerintem nagyon izgalmas ez a párosítás, és úgy tűnt a közönség is élvezte. 

Önnek mit jelent a tudomány? 

Megismerést. Meg kell ismernünk a világunkat, bármelyik szegletére is gondolunk. Ehhez pedig a tudomány adja az eszközt. 

Milyen lehetőségeket lát a tudomány népszerűsítésére? 

Ez a mai alkalom például nagyon jó kezdet. A kérdés inkább az, hogy milyen módon lehet elérni azokat az embereket, akik nem jönnek el önkéntesen egy ehhez hasonló rendezvényre. Elsősorban hozzájuk kell eljuttatni az információt valamilyen módon. 

Mi a kedvenc képlete? 

Hűha! Pillanatnyilag a „b=xox”. Nem szerepel a könyvben (A képlet – A siker egyetemes törvényei - a szerk.), mert nemrég fedeztük fel, az agy huzalozását érinti. Úgy érzem ez egy olyan képlet, ami meghatározza az egész karrieremet.

Melyek azok a kompetenciák, amelyek a robotizáció, automatizáció következtében felértékelődnek? 

A rutin biztosan el fog tűnni. A legnehezebben az intuícióra és emberi kapcsolatokra épülő munkahelyeket lehet meghatározni. Szerintem mindig is szükség lesz tanítókra, oktatókra, illetve a szolgáltatói ipar emberi oldala sem helyettesíthető. Ezek felett áll még a művészet és a moralitás, amit nagyon hosszú idő robotizálni. 

A siker egyetemes törvényei valóban kultúrákon átívelően igazak? 

Engem nagyon megdöbbentene, ha bármelyik törvényről kiderülne, hogy kultúrspecifikus. Mi alapvető, emberi viselkedési mintázatokat vizsgálunk. A könyveimben mindig célom az univerzális eredmények bemutatása, melyek az általános emberi tapasztalat függvényei.

Az újmédia és a feltörekvő influencerek tükrében mit gondol a sikerről? 

Én az ő hírnevüket is sikernek tartom. Másképp, de ők is megdolgoznak érte. Korábban a reklámok emeltek ki adott személyeket, mostanra ez demokratizálódott, „uberesedett”. A szükséges eszköztár pedig mindenki számára elérhető. 

A Képletben azt tanácsolja, hogy, ha állásinterjúra megyünk, törekedjünk minél későbbi időpontot kérni. Ez az elv írásban is érvényes? 

Azt gondolom, hogy igen, úgy is érvényesül az immediacy effektus, tehát a frissebb benyomásra jobban emlékszünk. Ezt én is tapasztalom dolgozatok javításakor, időnként szükséges visszatérnem az elsőkhöz és arányosítani az értékelésemet, hiszen minél többet olvasok, úgy változik az értékrendszerem. 

Mit gondol, a hat lépés távolság ma valóban mennyi? 

Három és négy között mozog. Egy ideje tudjuk, hogy a hat lépés akkor igaz, ha nincs előttünk pontos térkép, de a ma hozzáférhető adatbázisokkal ez jelentősen lecsökkent.  

Levezetésképp egy könnyed feleletválasztós játékra invitáltuk a professzor urat, aminek az a lényege, hogy a válaszadónak minél gyorsabban kell döntenie a két opció között, az első megérzésére apellálva.  

Elmélet vagy gyakorlat? 
Elmélet, nyilvánvalóan. 

Matematika vagy fizika? 
Hmm, fizika, természetesen. 

Csapatmunka vagy egyéni munkavégzés? 
Csapatmunka. 

Hálózati társadalom vagy információs társadalom? 
Mindkettő, de ha muszáj választani, akkor hálózati. 

Teniszháló vagy közösségi háló? 
Közösségi, természetesen! (nevet) 

Béni Alexandra

(Az interjú 2019. március 20-án készült)

(Fotó: Kriston Attila)